Татьяна Гусарова - Европейское дворянство XVI–XVII вв.: границы сословия
- Название:Европейское дворянство XVI–XVII вв.: границы сословия
- Автор:
- Жанр:
- Издательство:Археографический центр
- Год:1997
- Город:Москва
- ISBN:5-057-86169-
- Рейтинг:
- Избранное:Добавить в избранное
-
Отзывы:
-
Ваша оценка:
Татьяна Гусарова - Европейское дворянство XVI–XVII вв.: границы сословия краткое содержание
Европейское дворянство XVI–XVII вв.: границы сословия - читать онлайн бесплатно полную версию (весь текст целиком)
Интервал:
Закладка:
427
Ibid. S. 65–67.
428
Hundt W. Bayerisch Stammbuch // Lanzinner M. Op. c.it. S. 190.
429
Moeller B. Op. cit. S. 17.
430
Richter G. Op. cit. S. 50.
431
Conrad H. Op. cit. Bd. II. S. 215.
432
Nagy I. Magyarország családai cimerekkel és nemzedékrendi táblákkal. Vol. I–XIII. Bp., 1857–1867 (Репринт: Bp., 1989); Kempelen В. Magyar nemes családok. Vol. I–XI. Bp., 1911–1933.
433
Acsady I. A magyar nemesség és birtokviszonyai a mohácsi verz után. Bp., 1890.
434
Magyarország birtokviszonyai a 16. század kozépén. Köt. 1–2. Bp., 1990. (Szerk. es bevaetö tanulmány Maksay F.)
435
SzeKu Gy. Serviensek és familiarisok. Bp., 1912; Bonis Gy. Hiiberiség és rendiség a kôzépkori magyar jogban. Kolozsvár, 1947.
436
Varia I. Szervitorok katonai szolgalata a XVI–XVII. századi dunántuli nagybirtokon. Bp. 1981; Szakäly F. Parasztvárinegyék a XVII. és XVIII. században. Bp., 1969; Gecényi L. Gyór megye közigazgatäsa és tisztikara a XVII. században // Levéltári Szenle. 1988. 3. sz.; Hegyi K. Török berendezkedés Magyarországon. Bp., 1995; Zimányi V. Adatok a dunántuli hajduk torténetéhez. Századok, 1960. 1–3. sz.
437
Salamon F. Rendi országgyuléseink jellemzéséhez. Pest., 1869; Szabó D. A magyar országgyulések torténete II.Lajos korában. Bp., 1909; Benczedi L. Rendiseg, abszolutizmus és centralizació a XVII. század végi Magyarországon. Bp., 1980; Benda K. Habsburg-abszolutizmus és rendi ellenállas a XVI–XVII. században. Bp., 1976; R. Várkonyi A. Habsburg-abszolutizmus és Magyarországon // Torténelmi Szemle. 1965. 3. sz.
438
Corpus Juris Hungarici (далее — CJH). Vol. I. Bp., 1899. P. 484–486.
439
Tripartitum opus juris consuetudinarii inclyti rengi Hungariae per magistruin Stephanum de Werbewcz… accuretissime editum (далее — Werböczy). Werböczy István Hármaskonyve. Bp., 1897 (CJH).
440
Ibid. Pt. I. Tit. 2. § 1. P. 55.
441
CJH. Vol. III. Bp., 1900. Deer. 1608/1. P. 121.
442
Чизмадиа Л., Ковач К., Асталош Л. История венгерского государства и права. Пер. с венг. М., 1986. С. 53.
443
CJH. Vol. I. Deer. 1222.
444
CJH. Vol. I. P. 168, 174. Deer. 1351/11.
445
Werböczy. Pt. I. Tit. 9. § 1. P. 64; § 2, 3. P. 66.
446
Ibid. § 2. P. 66.
447
Ibid. § 5. P. 66.
448
Ibid. § 6. P. 68.
449
Ibid. Tit. 5. § 1. P. 60; Pt. II. Tit. 3. § 3, 4. P. 228.
450
Werböczy. Pt. I. Tit. 2. § 1. P. 54.
451
Ibid. § 2. P. 54.
452
Monumenta rusticorum in Hungariae rebellium anno MDXIV. Bp., 1979. Deer. 1514/14. P. 260.
453
Werböczy. Pt. III. Tit. 25. § 2. P. 402.
454
Ачади И. История венгерского крепостного крестьянства. Пер. с венг. М., 1956. С. 140–141, 148–162.
455
Zimányi V. Gazdasági es társadalmi fejlôdés Mohácstól a 16. század végéig // Magyarország torténete 1526–1686. I. köt. Bp., 1985. P. 337–341.
456
Werböczy. Pt. I. Tit. 4. P. 58.
457
Olvedi vad Imre. Nemességi könyv. Szeged, 1907. P. 22.
458
Werböczy. Pt. 1. Tit. 6. P. 60.
459
Ibid. Tit. 3. § 7. P. 58.
460
Чизмадиа А., Ковач К., Асталош Л. Указ. соч. С. 78.
461
Werböczy. Pt. I. Tit. 3. P. 58.
462
Ibid. Tit. 6. P. 62.
463
Werböczy. Pt. I. Tit. 6. P. 62.
464
Ibid. Tit. 32.
465
Ibid. Tit. 6. P. 60.
466
Ibidem.
467
Nyulásziné Straub E. Allamcimerünk az armalisokon // Ivanfi E. A magyar birodalom vagy Magyarorszäg részeinek cimerei. Reprint. Bp., 1989. 143.0.
468
Ölvedi I. Op. cit. P. 38.
469
Nyulásziné Straub E. Op. cit. P. 146.
470
Werböczy. Pt. I. Tit. 6. P. 60.
471
Werböczy. Pt. I. Tit. 7. P. 62.
472
Ibidem.
473
Ibid. Tit. 6. P. 62.
474
Ibid. Tit. 8. P. 64.
475
CJH. Vol. III. Bp., 1900. Deer. 1630/30. P. 296.
476
Werböczy. Pt. I. Tit. 3. P. 56–58.
477
CJH. Vol. I. Deer. 1486/71. P. 461.
478
Работу по сличению статей «Трипартитума» и королевских декретов провел публикатор последнего издания труда Вербеци Д. Марки.
479
Werböczy. P. XXXIII.
480
Werböczy. Pt. II. Tit. 4. P. 228.
481
Величину полного крестьянского надела в изучаемый период установить практически невозможно по нескольким причинам: 1) она варьировалась от местности к местности и со временем имела общую тенденцию к сокращению; 2) помимо пашни в состав надела входили сад, виноградник, луг и угодья, размеры которых определить вообще невозможно (до 100 холдов); что касается пашни, то распространенной считалась норма 30–40 холдов (Magyar Lorténelmi fogalomtár. Szerk. Ban P. I. kot. Bp., 1989. 222–223.о. Далее — MTF); 3) холд как мера площади также не была единой, колеблясь от 28 аров (т. н. «обычный» холд) до 84,4 ара (т. н. «королевский» холд). Но по областям эти колебания могли достигать от 17 до 240 аров (Ibid. 192–193.0.).
482
CJH. Vol. II. Deer. 1588/19; 1595/3, 5, 6; 1596/6, 10; 1598/5, 15, 27.
483
Werböczy. Pt. I. Tit. 94. P. 176.
484
Maksay F. Magyar birtokos tärsadalom a XVI. század kôzépén (A rovasadó összeirasok vizsgálatának néhány tanulsága) // Ünnepi tanulmányok Sinkovics István 70. sziiletésnapjára. Bp., 1980. 185.o.
485
Pest-Pilis-Solt vármegye kozgyulési jegyzökönyveinek regesztái 1638–1711. Szerk. Borosy A. (Pest megyei levéltári fiizetek, 6). I. köt. Bp., 1983. Jsfe 271–9. 59.o. etc. (далее — PPS).
486
Magyarország birtokviszonyai a 16. század… 6.о.
487
Magyarország birtokviszonyai а 16. század… ll.o.
488
Szabó I. Nemesség és parasztság Werboczy után // Ur és paraszt a magyar élet egységében. Szerk. Eckhardt S. Bp., 1949. 51.о.
489
MTF. I. köt. 290.о.
490
Monumenta Hungariae Juridico-Historica. Corpus Statutorum Hungariae municipalium. Vol. II. Pt. I. Bp., 1890. Torna megye, 1696. P. 324; Pozsony m., 1697. P. 556. Vol. IV. Pt. I. Bp., 1896.
491
CJH. Vol. II. 1595/5, 6. Р. 746–748.
492
PPS. № 313. 72.о.
493
Ölvedi I. Op. cit. 33–37.0.
494
Dunántúli missilisek a XVI. századból. Szerk. E. Abäffy E. // A Magyar Nyelvtudomány Társaság kiadvanyai. 121. sz. Bp., 1968. 42–53. 1.
495
Varga J. Op. cit. II. 1.
496
CJH. Vol. II. Deer. 1546/21. P. 171; 1547/6. P. 193; 1574/15. P. 64. etc.
497
Maksay F. Op. cit. 185.0.
498
Zimanyi V. Gazdasági… 384.0.
499
Термин «сервитор» сменил в XVI в. употреблявшийся раньше для обозначения тех же отношений термин «фамилиарий».
500
Werböczy. Pt. II. Tit. 23. P. 284.
501
Magyarország birtokviszonyai… 63.о.
502
CJH. Vol. II. Deer. 1546/21. P. 170.
503
Varga J. Op. cit. 13–16.0.
504
Ibid. 50–52.o.
505
Ibid. 52.o.
506
Ibid. 59–60.о.
507
Takats S. Bajvivó magyarok. Bp., 1963. 15.o.
508
Szantó I. Dobó István // Hadtorténeti Kozlemények. 1973. Jsfe 1. 9.o.
509
CJH. Vol. II. Decr. 1563/38; 1543/25. Vol. III. Decr. 1649/82. 1659/15, 16.
510
CJH. Vol. II. Decr. 1567/41; Vol. III. Decr. 1635/75; 1649/81.
511
Szabó I. A jobbágy megnemesitése // Tirai. 1941. LV. köt. И.о.
512
Ibid. 12. o.
513
Количество беглых крестьян достигало в это время в отдельных комитатах 10–20 % общей численности крестьян (Magyarország torténete. III. köt. Pt. 2. 1006.о.).
514
Szabó l. A jobbágy megnemesitése. 12–13.0.
515
Herpay L. Jobbágynemesitések // Turul. 1895. 13. évf. 4. sz. 202.O. Magyarország torténete. III. köt. Pt. 2. 1014.O.
516
Herpay L. Op. cit. 202–203.O.
517
CJH. Vol. III. Deer. 1622/17. P. 192; 1625/54. P. 268; 1630/30. P. 296–298.
518
PPS. I. köt. № 31, 20.о.; № 70. 25.o.; № 159. 39.o.; № 241. 53.o. etc.
519
Szabó I. A jobbágy megnemesitése. 20.о.
520
Magyarország tórténete. III. köt. Pt. 2. 989.o.
521
Польское обозначение дворянства — шляхта, szlachta — происходит от нем. deschlecht , «род».
Читать дальшеИнтервал:
Закладка:
